Élete utolsó hónapjában egy ország bámulhatta döbbenten a lecsúszott díva szerepében a magyar médiaipar egykor legtündöklőbb tehetségét, Albert Györgyit. Most, a halála után, lehullhat a lepel: a könyvből, amelyet kezében tart az olvasó, megtudhatjuk, milyen viszonyban volt Györgyi az elmúlással, miképpen születtek a sikerkönyvei, hogyan zokogott, ha magához szoríthatott egy gyermeket, és miért pont ő nem futhatta be azt a pályát, amelyre a képességei alapján hivatva volt.
Egy barát emlékezik rá. Egy barát, akivel a könyveit írta, és akinek a legféltettebb titkait is elárulta. Aki hónapokig hallgatta őt, és aki hetekig járt be hozzá a pszichiátriára és az elvonóra.
A baráti visszaemlékezésből egy olyan embert ismerhetünk meg, akit sokan szerettek ugyan, de érzése szerint sosem elegen és sosem eléggé.
Ezt a könyvet a szeretet íratta. Bizonyára ezért ilyen megrendítően őszinte.
